Közérdekű adataink

Nyitvatartás, elérhetőség - Kattintson!

Járvány után

Veszelyhelyzet2

Egészségvédelem


biztonsagos etrendkiegeszitoket forgalmazo patika2

Mérleg kölcsönzés

A babamérleg kölcsönzés részleteiért ide kattintson!
GyöngyPatika

Gyógyszer-Info

OGYEI logo hiv

Róna Web


Könyvek

 

springmed

Látogatott oldalak

Oldalletöltések: 2517311

Impresszum

Honlaptulajdonos:
Róna Patika
Felelős szerkesztő
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

helpNeT Iroda Kft.

Cegadatok X


2018 FGMár a múlt század végén feltűnt pszichés „betegségként” a túlfeszített munkával járó tünetegyüttes, amelyet ma burnout, más néven kiégés szindrómaként említenek. A munkahely megtartásával, a túlterheltséggel kapcsolatos probléma-együttesről Prof. Dr. Faludi Gábort a Semmelweis Egyetem emeritus professzorát, a Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának elnökét kérdeztük.

 - Tisztelt Professzor Úr! Hogyan definiálható ez a tünetcsoport?
- 1974-ben Herbert Freudenberger publikált egy cikket, melyben a "kiégés" kifejezést használta azoknak a tüneteknek leírására, melyeket egy klinikán kábítószerfüggőket ingyen kezelő önkéntes segítőkön megfigyelt. A tünetegyüttest a munka túlzott igényeiből fakadó kimerültség, fizikai tünetek, mint fejfájás és álmatlanság, a "gyorsan haragossá válás” és a cinikus gondolkodás jellemezte. Megfigyelte továbbá, hogy a kiégett dolgozó úgy néz ki és úgy viselkedik, mint egy depressziós egyén. Az önkéntesek értelmes munkához való elkötelezettsége kezdetben elegendő az elégedettség táplálására és az erőfeszítés fenntartására, azonban a páciensek gyakori ellenállása, a segítség, tanácsok elutasítása, a folyamatos hiábavalóság érzése az erőforrásokat elhasználják, „elégetik”. A kiégés szindróma akkor alakul ki, amikor az egyén magáról kialakult idealizált képét, beleértve saját dinamizmusát, karizmáját, különös kompetencia érzésének kapcsolatát elveszíti valódi önmagával.
„Az emberek olykor tűzvészek áldozatai akárcsak az épületek. Összetett világunkban az élet által okozott feszültség, mint a lángok fogyasztják belső erőforrásainkat és csak egy hatalmas üreg marad benn még akkor is, ha a külső burkolat többé-kevésbé épnek tűnik„.

- Milyen tünetek jellemzik a kiégést?
- A harag, az irritáció, a feszültséggel való megbirkózás képtelensége, az energiaveszteség az első jelei annak, amit "érzelmi és mentális kimerültségnek" nevezünk. Ehhez jön még a negatív hozzáállás és a túllicitálás stratégiája, például az egyén egyre több időt tölt a munkahelyén és nem hatékony hiperaktivitást mutat, a kollégáitól való elszigeteltséget, az elkerülést választja.
Egy amerikai szociálpszichológus a kiégést érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés (ügyfelekkel, a hallgatókkal, kollégákkal távolságtartó és/vagy cinikus módon történő viselkedés) és a munkával kapcsolatos személyes teljesítmény érzetének csökkenésével jellemezte. Már a 80’as évek elején publikáltak kollégájával egy - a kiégés értékelésére szolgáló – kérdőívet, ahol eredetileg humán szolgáltató szakemberekre, pl. tanárokra, szociális munkásokra összpontosítottak, majd alkalmazását kibővítették számos más szakmában dolgozókra (pl. vezetőkre).

- Akkor tehát betegségről, vagy valami más rendellenességről beszélhetünk?
A WHO elfogadta és használja a kiégés fogalmát, mint foglalkozási rendellenességet, bár nem kezeli a kiégést orvosi zavarként.
A nem amerikai Betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (ICD- 11) 2022 januárjában lép életbe, mely a Burn-out-t így írja le:
„A kiégés olyan krónikus munkahelyi stressz szindróma, melyet nem sikerült eredményesen kezelni. Három dimenzió jellemzi:
1) az energia kimerülése vagy kimerülésének érzése;
2) növekedett mentális távolság a munkától, vagy ehhez kapcsolódó negatívizmus vagy cinizmus érzése; és
3) csökkent szakmai hatékonyság.”
A kiégés kifejezetten foglalkozási összefüggésű jelenségekre utal, és nem alkalmazható az élet más területein szerzett tapasztalatok leírására.

- Tudna említeni valamilyen szakmához kötött tapasztalatot?
- A tanárok kiégési folyamatait vizsgálva a szakirodalom három altípust emel ki:
1. elhasználódás, amikor a túl sok stressz és/vagy túl kevés jutalom miatt az egyén feladja,
2. a klasszikus kiégés, az egyén egyre keményebben dolgozik, próbálja megoldani a stresszes helyzetet és/vagy megkapni munkájáért a megfelelő jutalmat,
3. a kihívás gyenge, a stressz kevés, a munka nem kifizetődő vagy ösztönzés nélküli.
Érdekesség, hogy a kutatások szerint a szakmába belépő legideálisabb tanároknál alakul ki leginkább a kiégés.

- Van összefüggés valamilyen gyakori betegség és a kiégés szindróma között?
- Megvizsgálták pl. a cukorbetegek között a kiégés előfordulásának gyakoriságát is. Különösen a 2-es típusú betegek körében figyelték meg a fizikai és érzelmi kimerülést, melyet a cukorbetegek akkor tapasztalnak, amikor nap mint nap foglalkozniuk kell önmaguk gondozásával. A sok tennivaló és ellenőrzött életmód frusztrációt okozhat, mely több esetben a diéta, testmozgás feladásához, rendszertelen gyógyszerszedéshez, a cukorbetegség elégtelen kontrolljához vezet.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kiégés szindróma oki és klinikai szempontból hasonló a depresszióhoz.
Az eredetileg használt kiégés fogalom enyhe fokú stressz okozta boldogtalanságot jelentett.
A kiégés állapota és az orvosi depresszió között átfedések ugyan vannak, de néhány bizonyíték arra utal, hogy a kiégés biológiai alapja eltér a típusos depressziótól. Az atípusos depresszió – mely nem olyan ritka – ellentétben a melancholiás depresszióval a kiégés szindrómához hasonló kortizolprofillal (mellékvese probléma mérési eredménye) rendelkezik. Feltételezhető továbbá, hogy a krónikus fáradtság szindrómát is a kiégés okozza.

- Melyek a burnout, a kiégés szindróma következményei?
- Következményei csökkent munkateljesítményhez, testi (pl. szívkoszorúér) és lelki egészségügyi (pl. depresszió, alvászavar, memóriazavar) problémákhoz vezethetnek, nemenként eltérő módon jelentkezhet. Férfiaknál inkább a depreszonalizáció, nőknél a fokozott érzelmi kiürülés tünete dominál. Az egyén és környezet között folyamatosan zajló, ritkán felismerhető és többnyire tagadott eltérésekből fakad a kiégés. A pszichológiai erózió lassú és rejtett folyamat forrása, a lélektani eróziós folyamat ily módon sokáig folytatódhat anélkül, hogy azt észre lehetne venni.
A kiégés tekinthető a civilizáció egyik jelenségének is, egy tükörzavarnak, mely tükrözi a kortárs társadalom bizonyos sötét aspektusait, különös tekintettel a teljesítmény, a sürgősség kultuszára, a fokozott versenyre és általában a technokapitalizmus hasznos előrelépés iránti vágyának káros pszichés hatásaira.

- Az Ön szakmai tapasztalatai alapján milyen hatása van a páciensek életvitelére a burnout?
- A kiégési szindróma hatásai átterjednek a személyes életre, ellentmondva annak az elméletnek, hogy a munka és magánélet különálló, autonóm szféra. Visszahat a családra és általában a társadalmi szférára. Már korán megfigyelték, hogy a burnout váláshoz vezethet. A páron belül a férj vagy feleség kiégése, melyet a munkahelyi szerkezetátalakítás vagy leépítés fenyegetése okoz, közvetlen hatással van a párjukkal fennálló feszültségekre és növeli egymással szemben a negatív viselkedési attitűdöt. Az érintett igyekszik elszigetelődni barátaitól, gyerekeivel való kapcsolata, főleg a férfiak esetében egyre inkább merev, „professzionális„ jellegűvé válik.

- Milyen terápiára van lehetőség?
A kiégés megelőzésének és kezelésének több lépcsője van:
1. a primer megelőzés célja az állapot kialakulásának megállítása,
2. a szekunder megelőzés a kialakult állapot megszüntetését célozza
3. a harmadlagos megelőzés az egyénnek a betegséggel való együttélésben való megsegítését jelenti.
A megelőzésben főszerepben a munkahely szervezeti változása és az oktatás áll. Ha a szervezet és az egyén között nincs kapcsolat a terhelés, ellenőrzés, díjazás, közösség, szolidaritás és értékek szempontjából, akkor mindkét oldalról integrált fellépés szükséges. A felsorolt problémák megközelítése, kezelése kifejezetten a méltányosság területére összpontosít. Egyéni szinten a kognitív-viselkedési stratégiák jelentik a legnagyobb esélyt a sikerre. További megelőzési módszer lehet különféle stresszkezelési beavatkozásokkal csökkenteni a kimerültséget, cinizmust, növelni a dolgozó kontrollját munkája felett, például a nap kezdése pihentető szertartással, jóga, testmozgás, egészséges étrend, újra keretezés, szünetek beiktatása, elérhetőbb célok kitűzése. Azok, akik bírják a stresszt, de több jutalmat várnak, a munka és magánélet újbóli értékelését választhatják, mások számára, akiket nem vagy kevés stressz ér, de unják a munkát előnyös lehet, ha nagyobb kihívást keresnek.
A kiégés szindróma felismerése, helyes értelmezése fontos azért, hogy ne keverjük össze más pszichiátriai zavarral, vagy ne nézzünk el olyan patológiás állapotot, melyet, ha nem ismerünk fel tovább rosszabbodik.

- Tisztelt Professzor Úr, köszönjük az interjút!

Prof. Dr. Faludi Gábor elérhetősége - https://faludi-pszichiater.hu/

Szakirodalmi források:
Freudenberger, H.J. (1974). "Staff burnout". Journal of Social Issues. 30: 159–165.
Maslach, C.; Jackson, S.E. (1981). "The measurement of experienced burnout". Journal of Occupational Behavior. 2 (2): 99–113
Maslach, C.; Jackson, S.E; Leiter, M.P. (1996). "MBI: The Maslach Burnout Inventory: Manual". Palo Alto: Consulting Psychologists Press.
Bianchi, R.; Schonfeld, I. S.; Vandel, P.; Laurent, E. (2017). "On the depressive nature of the "burnout syndrome": A clarification". European Psychiatry. 41: 109–110

Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona